Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ókor röviden, Görögök-Rómaiak

2010.05.25

ISMÉTLÉS 10.A – 11.C

Ókori Görögök
1, Görög történelem kezdetei
Balkán-félsziget déli része, Égei-tenger szigetvilága, Kis-Ázsia nyugati partvidéke; nincs öntözéses földművelés; krétai kultúra – Kr.e. 2000 városok (Knósszosz), élükön királyok (katonaság, közigazgatás és a gazdasági élet szervezői), paloták, lineáris A; Kr.e. 1400 akháj törzsek elpusztították a szigetet; mükénéi kultúra – Kr.e. 2000 akhájok a Peloponnészoszon, iónok Attikában, városok – erős központok, élükön királyok, zsákmány- és földszerző háborúk (trójai háború), Kr.e. 13.sz dórok elpusztítják a mükénéi államszervezetet

2, A polisz születése
Földművelők kisajátítják a földeket, a termelés az érdekük volt; polisz – városállam: város + környezete; tagjai földdel és polgárjoggal rendelkezők, akik a közös földekből is részesültek; saját törvények, katonaság, önálló gazdaság; kezdetben élén királyok, később arisztokrácia (arisztokratikus köztársaság); démosz (nép) – parasztok + kézművesek; gyarmatosítás (Kr.e.8-7.sz) – túlnépesedés, új területek meghódítása, kereskedelem az anyavárossal + környező népekkel; anyavárosok áttérnek a bor-, olajbogyó- és zöldségtermesztésre, ipar, hajózás fejlődése

3, Az arisztokrácia és a démosz küzdelme
Démosz erősödése; földművesek tönkremenetel esetén adósrabszolgaságba süllyedtek; Athénban Kr.e. 621-ben Drakón arkhón (legfontosabb hivatal, ügyintézés) – törvények írásba foglalása, politikai jogok vagyoni alapon; Szólon (Kr.e.594) – adósrabszolgaság eltörlése, adósságok elengedése, politikai jogok a legszegényebbeknek is, lakosság felosztása jövedelem alapján (katonáskodás, hivatalviselés); Türannisz – Peiszisztratosz: démosz támogatása, gazdaság fejlődése; Kleiszthenész reformjai – legfőbb hatalom a népgyűlés kezébe került, ahol minden athéni polgár részt vehetett, ez hozta a törvényeket, háború és béke kérdése, nem folyamatosan ülésezik; bulé (500-ak tanácsa) – javaslatokat tett a népgyűlésnek, kisebb jelentőségű ügyekben döntési jog; Areioszpagosz (arkhónok tanácsa) – tisztviselők ellenőrzése; sztratégoszok (katonai vezetők) – állam tényleges irányítói; cserépszavazás – 10 évi száműzetés

4, Hitvilág
Hellászt a közös nyelv és a hitvilág tartotta össze; Politeizmus, isteneket ember alakúnak képzelték, emberi természetük volt, az Olümposzon laktak, halhatatlanok, ambróziát ettek és nektárt ittak, a sors felettük állt; Főisten: Zeusz, felesége: Héra, bölcsesség istennője: Pallasz Athéné, szerelem istennője: Aphrodité stb.; Az istenekről szóló elbeszélések = mítoszok, többféle változatban maradtak fenn; szertartásokat választott állami tisztségviselők végezték; egyes szentélyek sajátos feladatot láttak el: gyógyítás, jóslás (Delphoi); Olimpiai játékok - istenek iránti hódolat kifejezése, minden szabad görög polgár részt vehetett bármely városállamból; játékok színtere a főistennek szentelt vidék; első feljegyzés Kr. e. 776; négyévente szervezték, kezdetben csak futás, majd pentatlon (stadionfutás, távolugrás, diszkosz-és gerelyhajítás, birkózás), később ökölvívás, pankráció, kocsiverseny, lóverseny

5, Spárta
Peloponnészosz legjelentősebb állama: dórok; leigázott őslakókat szolgasorba = a helóták; a Spárta körüli hegyekben letelepült, nem teljes jogú dórok a körüllakók = perioikoszok; katonaállam; nem dolgoztak; az állam biztosított a polgárok számára földet: nem lehet eladni, csak az elsőszülött fiú örökölte; parcellákat helóták művelték, a termény felét beszolgáltatták, spártai társadalom legalsóbb rétege, nincs politikai joguk, bármely spártai polgár megölhette őket; gátolták a vagyoni különbségek kialakulását, fényűzést, kereskedelmet más poliszokkal; vaspénz; körüllakók: szabadok, nincs politikai joguk, ipar, mezőgazdaság, évente adóztak, legszükségesebb esetben: katonák; polgárjoggal csak a teljes jogú spártaiak; minden 30 év feletti férfi tagja a népgyűlésnek (apella), havonta, a tisztviselők által előterjesztett javaslatok megszavazása, tisztviselő-választás, törvényhozás és módosítás, háborúról-békéről döntés, szavazás közfelkiáltással, 2 király - békében főpap, illetve kisebb bírói és közigazgatási ügyek, háború idején egyikük vezette a hadsereget; vének tanácsa, a (gerúszia) 30 tag: 2 király és 28 gerónból (vénből), akiket az apella választott, s 60 évesek elmúltak, büntetőbíráskodás, az apella elé terjesztendő javaslatok előkészítése, s az olyan néphatározatok megsemmisítése, amelyeket törvényellenesnek minősítettek; az állam tényleges irányítója 5 ephorosz, felügyelő - az apella választotta évente a 30 év feletti férfiak közül, követek küldése, fogadása, szerződések kötése, a hadvezérré kijelölt király ellenőrzése, a tisztviselők ellenőrzése, a helóták és perioikoszok kordában tartása, gyanús idegenek eltávolítása, a spártai nevelés előírásainak betartása; arisztokratikus állam; területi növekedése a Kr. e 6.sz derekán megállt; peloponnészoszi szövetség; békében teljes önállóság, háborúban csapatok, pénzbeli hozzájárulás; szövetség ügyeiben a szövetségi gyűlés határozott; agógé egy mesterségesen kitalált és fenntartott életmód; fő cél: fiúk - jó katona, lányok - jó katonát szülő anya; egészséges gyermekek hétéves korukig a családjuknál, a betegeket Taügetosz-hegységben; hétéveseket csoportokba, a testedzés a legfontosabb; fiúk: írni-olvasni, énekelni, az állam törvényei, Homérosz; lányok: táncolni, énekelni; sokat nélkülöztek, tűrték a fájdalmakat, kínzásokat; férfivé avatás legfélelmetesebb szertartása az ún. rejtőzködés (krüpteia) volt; 20-30 éves korukig kaszárnyákban, 30-60 évesen otthon, de közös étkezések; katonai kötelezettség 60 éves korban szűnt meg

6, A görög – perzsa háborúk Kr.e. 492-449
Perzsa Birodalom: Dareiosz óriási gazdagságÞhadsereg, úthálózat, hírközlés fejlesztése; perzsa terjeszkedés: Hellészpontosz (Dardanellák), Boszporusz környékeÞellenőrzése alá vonta Athén fekete-tengeri gabonakereskedelmétÞKr.e. 508 egyezmény; Iónia: görög poliszokban perzsabarát türannoszok. Milétosz lazítani akart Perzsiától való függésén Þ felkelést szervezett Ioniában Þ segítségkérés Þ Athén Þ vereség Þ perzsa támadás: Kr.e 492, perzsa hajóhad viharba került, szárazföldi seregeket trákok támadták megÞ visszavonulás; Dareiosz követeket: víz, földÞAthén, Spárta visszautasítja Þ Kr. e 490 perzsák Attikában, a Marathóni síkságon 20000 fő, lovas és gyalogos íjászok, nem jók közelharcban; görög nehézfegyverzetű gyalogosok 11000 fő, 10 sztratégosz, kiemelkedett Miltiadész (Falanx: szélessége 1,5 km is lehetett, négyszög alakú harci alakzat, mindenki jobbját a másik védte, 8-16 sor egymás mögött, első sor előrenyújtotta 3 méteres lándzsáját, a többi az előző vállára rakta); perzsák nappal a lovasságukat tartották elől, hátrébb a gyalogságot. Éjszaka a lovakat itattákÞionok jelentették MiltiádésznakÞtámadásÞgyőzelemÞMarathóni futás; Kr. e. 486 Xerxész trónrakerülése; Athénban 2 elképzelés a felkészülésre: 1. Arisztokraták, földművelők - szárazföldi haderő fejlesztése 2. Kereskedők, iparosok - hajóhad fejlesztése Þ Kr. e. 483-482-ben  Themisztoklész arkhón keresztülvitte flottaépítési tervét: 200 háromevezős hajó; Kr. e. 480. Xerxész támad; Spárta + a peloponnészoszi szövetség + Athén = perzsaellenes iszthmoszi szövetség; Thermopülei-szoros, Leonidasz spártai király + 300 katona halála; görög hajók Attika déli partjainál, a Szalamisz-csatornánál várták a perzsa hajóhadatÞgyőzelemÞXerxész visszatért Ázsiába, a maradék hadakat a görögök legyőzték: Kr. e. 479-ben Plataia; Kr. e. 478 új perzsa-ellenes szövetség az iszthmoszi szövetségen belül: déloszi szövetség, Spárta kivált; Athénnak létérdeke a szövetség, így tudta biztosítani hegemóniáját az Égei-medencében, a szövetségesek Athénnak adóztakÞmegerősödik, amit Spárta rosszallÞkonfliktus; Kr. e. 449 Szalamisz görög tengeri győzelemÞbéke: Perzsia lemondott a iónok feletti uralmáról, a tengerszorosok és az Égei-tenger feletti ellenőrzési jogáról, Athén pedig a további terjeszkedésről

7, Az athéni demokrácia fénykora és bukása
Kr.e 5.sz a demokrácia fénykora, vezető politikusa: Periklész; jogok szélesebb biztosítása, szegények részt vehettek a politikábanÞkiesnek a termelőmunkábólÞnapidíj a kiesett jövedelmek pótlására; polgárok nem adóznak, de a metoikoszok és a felszabadított rabszolgák igen + jelentős jövedelmek a kereskedelemből, kikötői forgalomból, bírságokból, a laurióni ezüstbányákból, szövetségesek adójából; kerámia-, fémipar, hajóépítés, építőipar virágzása; rabszolgák az iparbanÞ lehetőség a megváltásra; viszonylagos vagyoni egyensúly + politikai jogok egyenlősége; Peloponnészoszi háború: a perzsa háb-k után a déloszi szöv. átalakult, a szövetségesek adófizetők, akik menekülni akartak, Athén fegyverrel kényszerítette maradásra; belső piac telített Þ a poliszoknak új területeket kellett szerezni jövedelmeik növeléséreÞ poliszok egymással versengtek, főleg Athén és Korinthosz, de a kisebb kereskedővárosok is Athénnal kerültek szembe; szembekerült Athénnal Spárta is; I. szakasz (Kr.e 431-421): Korinthosz akaratát érvényesítette a gyarmatvárosaibanÞlázadók Athén segítségétÞ a Korinthosszal szövetséges Spárta követelte a déloszi szöv. megszűntetését Þ nem Þ háború: athéni flotta a Pelop. partjait, a spártai hopliták Attikát pusztították; nem bírtak egymással, de váratlan fordulat: pestis Athénban, Periklész meghaltÞ Kr.e 421 béke; II. szakasz (Kr.e.415-404): Alkibiádész athéni politikus Szicília megszerzésére indultÞSpárta + Szicília szétveri az athéni sereget, Alkibiádész átállÞAthénban lázadás, visszahívják Alk-t, de Spárta a siker érdekében a perzsáktól kér segítséget lemondva a ión városok függetlenségérőlÞKr.e.404 Athén békét kér: felbomlott Athén szöv-i rendszere, leszerelték flottáját, lerombolták falait; poliszok között háb-k állandósultakÞa kis-és középbirtokokon nem indult újra a termelésÞvagyonosok felvásárolták azokat, rabszolgamunkát alkalmaztak Þparasztság, kézművesség elszegényedéseÞaz állam juttatásaiból kezdtek élni; katonaság átalakul: zsoldosok harcolnak, nem városukért, hanem munkaadójukért

8, Az egységes Hellász – Nagy Sándor
Makedónia: Olümposz  és Thrákia közötti vidék; makedónok a görögök távoli rokonai; II.Philipposz: kor legütőképesebb hadserege; thrákiai aranybányákra támaszkodva elsőként veret aranypénzt Európában; poliszok állandó háborúiÞPhilipposz hol egyik, hol másik oldalon avatkozott be Þ Hellász elfoglalása; Kr.e. 338 Khaironeia makedónok ellen szövetkezett poliszokat Philipposz hadserege tönkreverteÞegész Görögország a fennhatósága alá került; Nagy Sándor (Kr.e. 336-323); Kr.e. 334. 40000 fős hadsereggel indul a meggyengült perzsák ellen; 1. Összecsapás: Granikosz-folyó (Márvány-tenger), kis-ázsiai perzsa haderő legyőzése; 2. Összecsapás: Isszosz, perzsa főerők feletti győzelem; Főnícia, Palesztína, Egyiptom elfoglalása; döntő ütközet: Gaugamela (Ninive mellett) Þ összeomlott Perzsia; Alexandrosz felvette a perzsa királyi címet, és India irányába folytatta hadjáratát Þ Birodalma a Dunától az Indusig terjedt, az óriási államalakulatot csak a hadsereg tartotta össze; keleti despotává vált: átvette a perzsa közigazgatási rendszert, csak a vezető réteget cserélte ki görögökre-makedónokra vagy hozzá hű keleti előkelőkre; Szúszai mennyegző: 10000 görög harcos+perzsa nőkÞkeveredés; A görög és a keleti műveltség összeolvadásából hellénizmus jött létre; váratlan halála után birodalma széthullottÞ Hellenisztikus államok: Egyiptom (+Líbia, Palesztina): Ptolemaioszok; Kis-Ázsiától Indiáig: Szeleukidák ; Európa: Antigonidák; keleti + görög kultúra összeolvadásaÞgazdasági fellendülés: görög gazdaság vívmányai + perzsák aranya; többszázezer lakosú városok kialakulása: Alexandria, Pergamon, Petra; társadalom: állam élén despota, aki a papi, katonai és hivatalnok arisztokráciára támaszkodik (birtokot kaptak); birtokok megművelése rabszolgákkal vagy függő helyzetű szabadokkal; görög lakosú városok kiváltságot kaptak: támogatták az uralkodót az őslakosok felkeléseivel szemben, cserébe belső önállóság; hatalmas ismeretanyagÞ tudományágak elkülönülése; műveltség központjai a keleti nagyvárosok lettek

Ókori Róma

Kr.e. 2000 körül latinok Latiumban; Róma (Kr.e. 753)
Kr.e.8-6.sz. 7 etruszk király, az első: Romulus; vezetőréteg: patríciusok– király tanácsadó testülete (senatus) + haderő; cliensek: elszegényedett nemzetségtagok; plebejusok: nemzetségekhez nem tartozók, bevándorlók, nincs polgárjoguk és politikai joguk, parasztság, kézművesek, kereskedők
Kr.e. 510. elűzték az utolsó királyt (Tarquinius Superbus) ? köztársaság
irányítás a polgárok által választott képviselők kezében, kettőzték a hivatalokat; csak 1 évig töltötték be; nincs fizetés
állam élén 2 consul; békében: főhatalom, háborúban: hadsereg vezetői
szenátus: nemzetségfők – törvényhozás
végveszély esetén dictator: fél év, korlátlan hatalom, nem vonható felelősségre
népgyűlés – minden polgár tagja: nemzetségeket érintő ügyek
Plebejusok harca: jogi egyenlőség, részesedés a közföldekből, adósrabszolgaság eltörlése
néptribunus tisztség – plebejusok képviselői, személyük sérthetetlen,vétó
XII táblás törvények: törvények írásba foglalása
Licinius-Sextius-féle földtörvény (Kr.e. 367): 500 jugerum föld egy személy részesedése az ager publicusból
legfontosabb hivatalok plebejusoknak, 2 réteg összeolvad Þnemesség
Latium, Campania, dél-itáliai görög poliszok elfoglalása
Divide et impera (Oszd meg és uralkodj!)
Róma Itália ura Þcél: SzicíliaÞakadály: KarthágóÞELSŐ PUN HÁBORÚ  Kr.e. 264-241 (csapóhíd)
A MÁSODIK PUN HÁBORÚ Kr.e. 218-201: Hannibál, Cornelius ScipioÞKr.e.202. Záma
Előretörés KeletenÞ Kr.e. 168. PüdnaÞ Macedonia provincia
provinciákban szedett adókat, vámokat bérbe adták a kereskedőrétegnekÞ adóbérlők nem vállalhattak hivataltÞúj társadalmi réteg: lovagrend
politikai vezetőréteg: arisztokratákÞ senatori rend – ager publicusból kihasított földeken latifundiumokat (nagybirtok) hoztak létre, piacra termeltek
rabszolgamunkára való áttérés (olcsó munkaerő)
a provinciák bekapcsolódtak Róma élelmiszer-ellátásábaÞolcsó gabonaÞ latifundiumokon szőlő, olajbogyó, gyümölcsök, zöldségek
kisbirtokosok tönkremeneteleÞúj réteg: plebs-műhelyekben, alkalmi munkák vagy ingyen éltekÞKenyeret és cirkuszt!
Kr.e. 133. Tiberius Gracchus, Kr.e. 123. Caius Gracchus néptribunusok sikertelen földreform kísérlete
hadsereg válságaÞMarius reformja: zsoldoshadsereg
Sulla diktatúrája
Spartacus-féle rabszolgafelkelés Capuában, Kr.e. 74-71
Julius Caesar + Pompeius + CrassusÞKr.e. 60 első triumvirátus
Kr.e. 49. Caesar bevonult RómábaÞ Kr.e. 48. Pharsalus legyőzte Pompeiust Þ egyeduralom, méltóságok halmozásaÞreformok: földosztás, veteránok letelepítése, értékálló aranypénz, sok provinciabelinek polgárjog, Julián-naptár
2. Triumvirátus: Antonius, Lepidus, Octavianus (Kr.e. 43)ÞPhilippinél legyőzték a gyilkosokat
Kr.e. 31 Actiumnál Octavianus legyőzte AntoniustÞPrincipatus (leplezett egyeduralom) Þ Augustus név; csak tőle függő hivatalok, testőrgárda; békés bel-, külpolitika; Pannónia, Moesia (természetes határok)
Julius-Claudius dinasztia (Kr.u. 1. sz.)
ClaudiusÞcsászári közigazgatás alapjai, szakképzett hivatalnokok, császári kincstár, Britannia, Júdea, Mauretania
Nero: első keresztényüldözések, Róma felgyújtásaÞöngyilkosság
Provinciák átveszik a római műveltségetÞromanizálódás
Flaviusok - VespasianusÞRóma újjáépítése, augustusi politika, provinciabeliek beléphettek a hadseregbe
Antoninusok, a jó császárok (Kr.u. 2. sz.)
belső nyugalom, túlkapások nélküli egyeduralom, birodalom legnagyobb kiterjedése
Traianus: Mezopotámia, Armenia, Dacia provincia
Hadrianus: limes kiépítése, birodalmat császári hivatalnokok irányították, megszűntek a köztársasági hivatalok
212. polgárjog minden szabad alattvalónak (provinciák gazdaságilag erősek, lakosságuk romanizálódott, katonaság alapjai, császárválasztásba beleszóltak; polgárok örökösödési adót fizettek)
provinciák áttérnek a szőlő- és gyümölcstermesztésre, csökken a gabonatermesztésÞvárosok élelmiszer ellátása akadozik
támadó hadjáratok megszűnéseÞrabszolgák száma csökken, áruk nő, de nem végeznek minőségi munkátÞszabad bérlők (colonus) terményhányad fejében birtokrészeket kaptak a latifundiumból
egyes nagybirtokokon rabszolgák is kaptak földet hasonló feltételekkel, mint a colonusokÞ házas rabszolgák (servus casatus)
ipar és kereskedelem virágzik a provinciákban, míg Itáliában visszaszorul
külkereskedelem: luxuscikkek – borostyán, selyem, tömjénÞnemesfém elhagyta a birodalom központját, pótlása csak adóemeléssel lehetséges
a birodalmat csak az erős hadsereg tudja összetartani
Dominatus kiépítője: Diocletianus, a birodalmat nem lehet 1 központból irányítaniÞtárscsászár + 2 helyettes segítségével kormányzott (tetrarchia)
101 azonos elvek alapján kormányzott közigazgatási egység, hadsereg növelése, limesnél kevesebb haderő, birodalom belsejében ütőképes hadsereg
totemizmusÞember alakú istenekÞrómai vallás hellenizálódásaÞállam és vallás összeforrtÞdiktatórikus irányítás + pestisÞromló életkörülményekÞerkölcsi züllésÞkereszténység Kr.u. 2. sz. megerősödikÞegyház
első nagy állami szintű üldözések a katonacsászárok alatt (Kr.u. 3.sz)
üldözések nem értek céltÞConstantinus 313-ban biztosította a keresztények szabad vallásgyakorlatát
391. Theodosius császár államvallássá tette
a válság a nyugati területekenÞConstantinus a birodalmat nagyobb egységekre osztotta, új főváros: Konstantinápoly
városi nagybirtokosok kiköltöztek vidéki birtokaikraÞmindent igyekeztek megtermelni, önmaguk védelmére is rákényszerültekÞbizonytalan helyzetÞkisbirtokosok a nagybirtokosok védelmére szorultak
375. körül a hunok elindították a népvándorlást, maguk előtt tolva a többi pusztai népetÞa nyugati gótok szövetségesként betelepültek a birodalombaÞelősegítette a széthullást
395. Nyugat-római Birodalom, Kelet-római Birodalom
germánok elfoglalták a földeket, a városok elpusztultak, gazdaság összeomlott
a császári hatalom már csak Itáliára terjedt ki
476. Nyugat-római birodalom bukása

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

ddddddddddddd

(d, 2013.02.19 20:30)

Jó hosszú.Azt hittem valami rövid...vázlat szerű!xDxD