Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


TÖRTÉNELEM / 17. tétel - A köztársaság bukása, Augustus, principátus

2010.11.17
XVII. tétel A köztársaság bukása. Agustus uralmi rendszere: a principatus I.e. 43-ban létrejött a második triumvirátus Octavianus (Caesar unokaöccse, fogadott fia), Antoniusz, Lepidusz között. A birodalom kettéválik, a nyugati részeket Rómából Octavianus, a keleti részt Alexandriából Antonius és Kleopátra irányította. I.e. 31-ben az actiumi csatában Octavianus legyőzi Antoniuszt és magához ragadja a hatalmat. Ő lesz a consul és a hadseregparancsnok az imperátor. Felveszi a néptribunusi és a főpapi (pontifex maximus) tisztséget, majd felveszi az "Agustus" (fenséges, istentől gyarapított férfiú) nevet és a princeps címet (rangelső szenátor). Ő lett a birodalom első császára. Hatalmi szervezete a kettős uralom (császár plusz a szenátus), amely valójában nem érvényesül, mert mind a szenátus mind a népgyűlés elvesztette jelentőségét. Intézkedései: csökkentette a hadsereg létszámát, 25 légiót hagy meg (kb. 150 000 fő) létrehozta a testőrgárdát és a városi rendőrséget hivatal szervezetet alakit ki igyekszik visszaszorítani a rabszolgafelszabadítást megköti a pax Agusta-t (pax - béke ), ebben Róma vezető szerepét biztosítja a többi tartomány felett, megköti még a pax Romana-t is ez pedig Róma műveltség terjesztő szerepét hangsúlyozza. Fő eszméje a rendek egyetértése, amelyen a lovagrend és a szenátori rend szövetségét érti. Meghódítja Hispániát és Pannóniát. Külpoitikai végrendelete: a rómaiaknak nem szabad átlépni a Duna-Rajna- Eufrátesz védelmi vonalat.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.