Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


NYELVTAN / 9. tétel - Kazinczy munkássága, nyelvújítás

2010.11.17
IX. tétel A nyelvújítási mozgalom. Kazinczy munkássága A nyelvújítás a XVIII. század végétől a XIX. század első feléig, az '50-es évekig tartott. A felvilágosodás eszméi és a nemzeti öntudat erősödése vezet a nyelvújító mozgalom kibontakozásához. A nyelvújító mozgalom tudatosan szervezett mesterséges és gyors nyelvfejlesztési törekvéseket jelent, elindítója és korai képviselője Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály, Vershegi Ferenc. A nyelvújítás vezéregyénisége Kazinczy Ferenc. Nagy vita bontakozott ki 1812-ben kiadott verseskötete, a Tövisek és virágok körül. Az újítások ellenzői az ortológusok (kezdetekhez, hagyományokhoz ragaszkodók) támadták Kazinczyt és a neológusokat (újítók). Kazinczyt hívei, Kölcsey Ferenc és Szemere Pál védték meg egy vitairatban. A nyelvújítási vitát Kazinczy tanulmánya zárta le, 1819-ben leszögezte a nyelvújítás alapelveit, kifejtette, hogy szükség van a nyelvművelésre és a nyelvújításra. E nélkül a magyar irodalom és a tudomány nem fejlődhet. Feladat: kik voltak és mit akartak az ortológusok és neológusok? Megoldás: a tételben.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.