Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


TÖRTÉNELEM / 3. tétel - A magyar államalapítás

2010.11.17
03. tétel A magyar államalapítás 1. Kalandozások: nyugat, Bizánc irányába; cél: zsákmányszerzés, katonai kíséret eltartása sikerek oka: Ny-Európa felkészületlen, szokatlan harcmodor. Kik vezették a kalandozásokat ?: Valószínűleg a törzsfők és nemzetségfők. Vagy törzsfők + nomád katona elemek, vagy törzsfők (bő), nemzetségfők, védelmükre szabad harcosok, szolgálók (ín). A második valószínűbb. 2. Pusztulás (nomád népek sorsa elpusztulás), vagy életben-maradás (alkalmazkodás)?: Cseh, lengyel, dán társadalommal is ugyanez történt. Belső küzdelmek árán a kereszténység felvétele. 3. Géza 972-977 (nagyfejedelem) - Szokásjog alapján lett nagyfejedelem: szeniorátus = legidősebb. 973: követeket küld I. Ottóhoz, keresztény hittérítő papokat kért(keresztény Európához tartozik. Saját maga megtartotta a pogány hagyományokat is. a, külpolitikája: Kereszténység felvétele politikai lépés megbékélésre törekedett(házasságpolitikája: lányait környező országok hercegeihez adta, Istvánt a bajor herceg lányával, Gizellával házasította össze. b, belpolitikája: törzsfők fölött biztosítja hatalmát. Ő rendelkezett a legnagyobb katonai kísérlettel. Hadsereg: több fegyvernem: könnyűlovasok, páncélosok. Uralkodói székhely: Esztergom. Királynéi székhely: Veszprém (felesége kapta meg) A hatalomban osztoznia kellett az Erdélyben élő Gyula vezérrel és Koppánnyal (ugyanúgy Árpád dédunokája, mint Géza.) Az ország gazdaságát igyekezett megteremteni. Vámok, bányák jövedelmeiből. 4. (Szent) I. István 1000-1038 - 975 körül született Esztergomban. Vajk nevet kapta. Keresztségben kapta az István nevet. Géza a nyugati kereszténység Európához való tartozását fia személyében látta biztosítottnak. A korábbi szeniorátus elv helyett a primogenitúra alapján (1. szülött) István lett a trónörökös Koppány helyett. 1001 elején István megkoronázása, Asztrik apát Belpolitika: leszámolt a nagy rivális erdélyi Gyula (1003) és Maros vidék urával, Ajtonnyal (1008) 5. Az államalapítás: Az államszervezet és egyházszervezet kiépítése párhuzamosan, egyszerre történt. A katolikus egyház államegyházként jött létre (kolostorok). Keleti kereszténységet sem üldözte. 10 püspökséget, érsekségeket, apátságokat szervezett. Gondoskodott az egyház ellátásáról: 10-ed elrendelése és minden 10 falunak 1 templomot kellett építenie. Az egyház volt a kultúra egyetlen hordozója. 6. A királyi vármegyerendszer: Német, szláv hatás, vegyes, ősmagyar szervezet. Alapja a várak. Vár élén várispán állt. Várhoz földek tartoztak. A várispán parancsolt a várjobbágyoknak, akik a várkatonák tisztjei voltak. Várnépek: különféle szolgáltatásokkal tartoztak. A vármegye fogta össze a várispánságokat és udvarházakat. Vármegye: közigazgatási egység. 35-45 db volt István korában. Élükön megyeispán (király nevezte ki őket). Igazgatási, bírói, gazdasági, katonai feladatokat láttak el. A beérkezett jövedelmek 1/3-a az övé. 7. Az udvari szervezet: Királyi udvar ellátására építette ki az udvarszervezetet. Központja az udvarház. Közvetlenül a királyi udvarház számára termelt. Király állandóan úton volt a kíséretével, így élte fel. Királyi szákhely: Esztergom, Székesfehérvár (törvénynapok). 8. István törvényei: 2 törvénykönyvben történt az új hatalom jogi szabályozása. Tartalma: egyházszervezet kiépítése; magántulajdon védelme; öröklés rendje. 9. Külpolitika: István apja politikáját folytatta, arra törekedett, hogy a két nagy császársággal jó viszonyt alakítson ki. Német- Római császársággal való kapcsolat dinasztikus rokonság alapján: a királynő (Gizella) testvére lett a császár. Bizánci császársággal: fia számára a bizánci herceg lányát kérte meg. 10. A trónutódlás kérdése: Istvánnak két fia született, Imrét szánta örökösül. Mindkét fia meghalt, így nővére fiát Orseoló Pétert nevezte ki utódjául. István tevékenységét, a keresztény magyar királyság alapítását azzal ismerte el, hogy 1083-ban szentté avatta.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.