Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Dimitrij Ivanovics Mengyelejev

2009.04.01

Dimitrij Ivanovics Mengyelejev

1834-1907

Orosz kémikus, aki összeállította az elemek periódusos rendszerét, amelynek alapja az elemek atomsúlya. Ezzel az elemi testek különbségeinek és hasonlóságuk okainak megértésében új korszak következett be.

Péterváron tanul, egyetemen, ahol 1856-ban magántanári állást is kap. 1859-61 között német tanulmányi úton jár Heidelbergben, és részt vesz a karlsruhei konferencián is. A konferencia szenzációja, hogy Cannizaro felszólalásának kiosztott példányaival nagy hatást gyakorolva a kémikusokra megállapítja, hogy ugyanannak az elemnek a különböző molekulákban foglalt különböző mennyiségei egy és ugyanazon mennyiség egész számú többszörösei. Ezzel további bizonyítást nyer az atomelmélet, amelyet Dalton hozott be a kémiai köztudatba. Cannizaro kifejtette azt is, hogy az atomsúly meghatározására a gőzsűrűség mérése alkalmas módszer. Mengyelejevre is hatással van a konferencia eredménye, és amikor már az általános kémia professzora Péterváron (1864) erősödik az a törekvése, hogy az elemeket atomsúlyuk szerint osztályozza.

 

 

A kémia alapelvei

 

1869-ben jelenik meg „ A kémia alapelvei”, amelyben szerepel Mengyelejev periódusos rendszerének első formája. „ A korábbi időkben a tudományok – a hidakhoz hasonlóan – csak úgy tudtak felépülni, hogy néhány széles oszloppal és hosszú mestergerendával alátámasztották… azt kívánom megmutatni, hogyan épül fel most a tudomány egy függőhídhoz hasonlóan, karcsú, de szilárdan rögzített láncok együttes erejével” ( A kémia alapelvei, Előszó).

A 45-ös, a 68-as a 70-es és a 180-as tömegszám helyén még kérdőjel szerepel, ebben a korban még nem ismerték a szkandiumot, a galliumot, a germániumot és hafniumot. Helyükön kérdőjel található, viszont azt mondhatjuk, hogy Mengyelejev nemcsak a létüket sejtette meg, hanem bizonyos kémiai sajátosságaikat is előre meg tudta jósolni. 1817-ben megjelenik a periódusos rendszer javított változata, ahol a még fel nem fedezett elemek számára továbbra is üres helyeket hagyott.

„A kémia elemei című tankönyv előkészítése közben az egyszerű testeket olyan rendszerbe akartam foglalni, amelyben az elrendezésüket nem a véletlen szabja meg, ahogy ösztönösen gondolnánk, hanem valamely határozott és pontos elv.” Az előzőekben láttuk, hogy az egyszerű testek rendszerének megalkotásához szinte teljesen hiányoztak a számszerű összefüggések, pedig minden olyan rendszer, amely pontosan meghatározott számokon alapul, előnyösebb azoknál, amelyeket nem támogatnak számadatok, mert az előbbiekben kisebb az önkényes választások lehetősége. Rendszerezésének alapja, hogy az atomsúly nagysága, az anyag lényegénél fogva, olyan szám, amely nem az egyszerű test megjelenési formáival kapcsolatos, hanem azzal az anyaggal, amely az egyszerű testben és az összes vegyületében közös. Az atomsúly tehát nem a kokszhoz vagy a gyémánthoz tartozik, hanem a szénhez. Az atomsúly megállapítása biztosabb megközelítési alapot ad egy elemről, mint ha meghatároznánk a fizikai, optikai, elektromos vagy mágneses tulajdonságokat, hiszen ezek egy-egy elem megjelenési formájában jelentősen különböznek, míg az atomsúly mindig állandó. Az atomsúly nagysága tehát meghatározza az elemek jellegét, mint ahogy a molekulák súlya meghatározza az összetett testek tulajdonságát és számos reakcióját. 

 

A megfogalmazott törvényszerűségek

 

Az elemek tanulmányozása folyamán olyan törvényszerűségekre jött rá, amelyek a periódusos rendszer készítésének alapjává váltak:

1)      Az atomsúlyaik nagysága szerint elrendezett elemek jól érzékelhetően periodikus tulajdonságokat mutatnak.

2)      Az azonos kémiai viselkedésű elemek atomsúlya vagy közel esik egymáshoz (pl. a Pt, Ir, O esetében), vagy egyenletesen növekszik (pl. a K, Rb, Cs esetében).

3)      Az elemek atomsúlyok alapján rendezett csoportjai meghatározzák a vegyértéket és bizonyos fokig a kémiai jellemzők különbségeit is. Ez a jelenség jól érzékelhető a Li, Be, B, C, N, O, F csoportban és megismétlődik a többi csoportban.

4)      A természetben leggyakrabban előforduló egyszerű testek kis atomsúlyúak, és minden kis atomsúlyú elem jellegzetes tulajdonságokkal rendelkezik. Ezek tehát a tipikus elemek. A hidrogén, mint a legkönnyebb elem, önmaga típusaként említhető.

5)      Az atomsúly nagysága meghatározza az elem jellegét, mint ahogy a molekula(súly) nagysága meghatározza az összetett test tulajdonságait, tehát a vegyületek tanulmányozásakor nemcsak az elemek tulajdonságait és mennyiségét és nemcsak a reakciókat kell figyelembe vennünk, hanem az atomsúlyokat is. Így például a S és a Te, a Cl és a I stb. vegyületei a hasonlóságok mellett határozott különbségeket is mutatnak.

6)      Arra kell számítanunk, hogy sok ismeretlen testet fedeznek még fel; például az Al-hoz és Si-hoz hasonló, 65-75 atomsúlyú elemeket.

7)      Az elemek egyes analógiáira következtetni lehet az atomsúlyokból. Például az urán analógnak tűnik a bórral és az alumíniummal, amit vegyületeik összevetése megerősít.

„Dolgozatom akkor éri teljesen a célját, ha sikerül felhívnom a kutatók figyelmét az egymáshoz nem hasonló elemek atomsúlyai közötti azonos kapcsolatokra is, amit tudomásom szerint eddig teljesen figyelmen kívül hagytak. Feltételezésem szerint tudományunk egyik legfontosabb kérdése az ilyen típusú problémák megoldásában rejlik, ezért amint időm engedi, magam is a lítium, a berillium és a bór összehasonlító vizsgálatába fogok.”

Mengyelejev munkássága a fizikai kémia területén meghatározó. A periódusos rendszer mellett jelentős a kritikus hőmérséklet létezésére vonatkozó megállapítása is.

 

Forrás: A 22 legnagyobb tudós c. könyv

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

barlang

(anonymus, 2013.05.30 19:32)

szerintem túl felületes és csak ugyan az van rajta ami a többi oldalon és arról például szó sem esik hogy milyen különös sikerekben volt része,sem arról milyen érdekes dolgokat csinált.....ilyen például a rizottójának különös története ami szerintem elég érdekes hogy egy kémikus hogy ízesítette bizonyos ételeit és ez a régi könyvekben benne van nem csak arról van szó hogy készült a periódusos rendszer ami érdekes de nem az ha minden oldalon ezt kell elolvasni..........nekem NEM tetszett különösebben....ez van!

Re: barlang

(mónika a mónika showból, 2013.05.30 19:34)

:)

hid latt

(mariann, 2013.01.07 17:50)

ez jó jött most

kőrősi út

(kutasi viktor, 2012.03.19 17:41)

dominika.derceni

(derceni.dominika@citromail.hu, 2011.04.04 13:48)

szerintem jó oldal mindent meglehet találni róla Dmitrij Ivanovics Mengyelejevről

norika.risko@gmail.com

( eleonora, 2011.03.31 20:04)

nagyon érdekes