Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Fáraó átka

2009.03.03

A FÁRAÓ ÁTKA

Egyiptomnak, az idõk homályába veszõ története különösen alkalmas arra, hogy megejtse a titokzatosságra hajlamos képzeletet.

Ilyen a vészt hozó múmiák meséje (a sírkamrák feltárásához kapcsolódó átok). A Fáraó Átka.

Ez a legenda, annak a véletlen eseménynek köszönheti születését, hogy Lord Carnarvont (Tuthanamon fáraó sírjának egyik felfedezõjét), megcsípte egy légy, vérmérgezést kapott, és belehalt…

A lapoknak több se kellett, azonnal világgá kürtölték a "szenzációt", hogy a tudós lord a Fáraó Átkának lett az áldozata…

Ezt a sírkamra bejárata felett olvasható feliratra alapozták "Gyors szárnyakon jár a halál arra, aki a fáraók sírjához merészel nyúlni". (A lord elkövette a szentségtörést, és két napra rá, utolérte az "Átok"…)

/Meg kell jegyezni, hogy, ilyen feliratot a királysír elõtt nem találtak (igaz erre sokan azt mondják, hogy a lord maga dugta el…), az sem igaz, hogy két napra rá érte el az Átok. A kutatást 1906.-ban kezdték meg, 1922.-ben bukkantak Tuthanamon sírjára, és a végzetes csípés, csak egy évre rá, 1923.-ban érte utol a lordot, aki közvetlenül az expedíció elõtt két súlyos mûtéten esett át, legyengült, idõs szervezete nem bírta legyõzni a fertõzést…/

Mindenki ismeri a hírgyártás lélektanát. Átlagos, mindenapi esetek senkit sem érdekelnek. Halálos légycsípés akkoriban gyakran fordult elõ, ezért "adták el" a hírt, a Fáraó Átka címmel…

Késõbb a sírkutató társaság egy második tagja is meghalt. Az újságban rögtön olvasható volt: " Íme a második áldozat ! "

Ezután egy harmadik haláleset is bekövetkezett. De a riporterek (eléggé furcsán számolva), már KILENC áldozat tragikus esetérõl számoltak be. A következõ "hírben", már arról lehetett olvasni, hogy 21-en haltak meg a fáraó sírjának megbolygatói közül…

"Végre az utolsó emberre is lesújtott az Átok, meghalt Howard Carter ! (Lord Carnavon munkatársa) ". Az ebben a formában megfogalmazott hír bejárta a világsajtót, és megborzongatta a misztikumra hajlamos lelkeket, és bekerült okkult könyvekbe is.

Pedig a valóság, a következõ volt: A sírkamra feltárásánál 26-an voltak jelen. Közülük "mindössze" HETEN haltak meg. Nem megdöbbentõ egymásutánban, hanem 17 év alatt. A halálesetek bekövetkezése után, legtöbbször egészen hétköznapi betegséget (tüdõvész, érelmeszesedés, stb.) jelöltek meg az orvosok, a halál okaként. Az elhunytak, egyébként jellemzõen idõsek voltak.

Mint mondottam ez a valóban megtörtént eset szülte a legendát, a Fáraó Átkáról. Idõrõl idõre, azonban történtek megmagyarázhatatlannak tûnõ halálesetek, amik tovább táplálták a hitet, az Átokban hívõknek, de ha az Átok valóság lenne, mindenki, aki belépett a sírkamrákba, meg kellett volna, hogy haljon. Márpedig az elhunytak száma, az összes belépõhöz viszonyítva (ha lehet ilyet mondani…), nem volt "jelentõs".

A tudósok, megpróbáltak utána járni a legendának, és több (ilyen látszólag megmagyarázhatatlanul elhunyt esetében), exhumálást végeztek. A halál okaként egyetlen közös elemet találtak. (Ezt megtalálod fölül, jobb olbalon, a "Penészirtás, és…" menüpontra kattintva, az "érdekességek" között…

Tehát valamiféle alapja mégiscsak van a legendának, de nem úgy, és nem az, ahogy az újságok bevitték a köztudatba…

A továbbiakban nézzünk egy "múmia történetet", a végén, pedig a múmiákkal kapcsolatos néhány meglepõ, de valódi történetet olvashatsz.

 

Ennek a históriának két változata is létezik, ami "gyanússá teszi" a hitelességét…

Egy angol úr, megszerezte egy tébai papnõ múmiáját. Alighogy megérkezett Londonba, családját egyik baj, a másik után érte. Hogy mik voltak ezek ? Nos, a történet tapintatosan hallgat errõl…

De mégis szenzációt robbantott ki. Mert (állítólag) a múmia koporsójának a fedelét elküldték egy fényképészhez, hogy fotózza le, mivel rá volt vésve a papnõ képmása.

Néhány nap múlva a fényképész rémülten közölte, hogy a felvételt saját kezûleg készítette el, a lemezhez senki nem férhetett hozzá, és mégis szörnyû dolog történt. Elõhívás után nem a koporsófedél, hanem egy élõ asszony, gonoszan villogó szemû képe jelent meg.

Erre a család is megijedt, és szabadulni akart a "gyanús szerzeménytõl", és a British Múzeumnak ajándékozták. A szolga, aki vitte, egy hét múlva meghalt. Segítõtársa megbotlott, és összezúzta magát.

A Múzeum igazgatósága szintén le akarta fényképeztetni a koporsót. A fényképész nem volt megelégedve a világítással, ezért a felvételt másnapra halasztotta. Hazamenet, amikor kiszállt a földalatti kocsijából, az ajtó szétroncsolta a hüvelykujját. Segédje, otthonában, vérben úszva találta az egyik gyerekét, aki a betört ablaküveg cserepeivel sebezte meg magát.

Egy fiatal egyiptológus, aki tanulmányt akart írni a múmiáról, hirtelen megbetegedett és meghalt.

Az egyik látogató tréfás megjegyzést tett a múmiára, s másnap felmondtak neki. Fiát az õrültek házába szállították, az a cég pedig, amelybe vagyonát fektette, megbukott.

Sõt, idõközben az is kiderült, hogy a múmia felfedezõjének, néhány nap múlva le kellett vágni a jobb karját, mert fegyvere véletlenül felrobbant. Egyik társát (ugyancsak véletlenül) agyonlõtték, egy másik bánatában halt meg, mert elvesztette az egész vagyonát.

A Múzeum igazgatósága ekkor másolatot készíttetett a múmiáról, és az eredetit eldugták a pince egy félreesõ zugában, amit késõbb egy amerikai vásárolt meg. Becsomagolták, elõször vasútra, aztán egy Amerikába induló hajóra tették fel. A hajó neve mindenki által ismert: Titanic…

/Fontos azonban tudni azt, hogy a Titanic 1912. április 12.-én süllyedt el. A történet "eredeti", elsõ verziója azonban már 1904.-ben, angol újságokban megjelent. Ezt a Dresdener Nachricten címû lap, 1904. évi 271.-es számából tudjuk /.

Tehát bizonyos, hogy a történet végét, késõbb fûzték hozzá az elsõ verzióhoz, nyílván azért, hogy így kerekebb legyen a történet…

Az egyiptomi birodalom, hihetetlen mennyiségû múmiát hagyott örökül annak az utókornak, aki sokáig nem tisztelte ezeket a holttesteket. Még a múlt században is gyakori látvány volt, hogy különbözõ gõzgépek (gõzmozdonyok) fûtésére, a nagy mennyiségben rendelkezésre álló múmiákat használták fel…

A hatalmas mennyiség tehát gyorsan megcsappant, amit fokozott az a "divattá vált" szokás, hogy a turisták (fõleg a tehetõsebbek), szintén jelentõs mennyiségben vásárolták, és vitték haza, mint szuvenírt. A barátaiknak partikat rendeztek, és végül, a teadélutánok "csúcspontjaként" mutatták be legfrissebb szerzeményüket…

Szerencsére a tudósok ráébredtek arra, hogy a múmiákon keresztül, kiválóan nyomon lehet követni egyes betegségek kifejlõdését, öröklõdését, és idõben megállították azt a folyamatot, ami valószínûleg minden múmiát megsemmisített volna…

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.